A program idén is az „5 fesztivál, 1 nap” koncepcióra épült, és szinte minden releváns döntéshozói célcsoportot megszólított: cégvezetőket, HR-szakembereket, értékesítőket, marketingeseket és feltörekvő vállalkozókat. Tíznél is több színpadon zajlott egyszerre az élet. A szakmai programokon túl a rendezvény kiemelt fókuszt helyezett a kapcsolatépítésre, lehetőséget adva arra, hogy a résztvevők ne csak elméleti tudással, hanem értékes új partnerségekkel távozzanak. 

A széleskörű tudásmegosztást olyan neves szakemberek és döntéshozók garantálták, mint:

• Jelasity Radován (Erste Bank, elnök-vezérigazgató)
• Bábel Gabriella (Microsoft Magyarország, ügyvezető igazgató)
• Bod Péter Ákos (egyetemi tanár)
• Dávid-Barrett Tamás (viselkedéskutató)
• Jeremy Wang (BYD Europe, Regional Country Director)
• Balogh Péter (STRT, vezérigazgató), aki egy kőkemény panelbeszélgetés keretei között zárta a napot dr. Oszkó Péter (O3 Partners N.V.) és Dojcsák Dániel (ShiwaForce) társaságában.

Érkezés a Forbes-forgatagba és az „IGEN” művészete

Ahogy átestem a regisztrációs folyamaton, kicsit bambán meredve a távolba csak azt láttam, hogy a tömeg cikázik az épületek között. Ez már az első percekben előrevetítette, hogy hatalmas az érdeklődés. A beltéri nyüzsgés mellett a szabadban, a kajáldák hívogató illatfelhőjében szépen megbújt egy-két kültéri sátor is, köztük az MKIK bázisa.

A programtervet bújva az első utam a Sales fest szekcióhoz vezetett, ahol éppen Csák Attila (Senior Account Executive, Leadoo) tartott előadást. Itt a vásárlói döntések finom befolyásolása volt a téma: miként tudunk úgy hatni a potenciális ügyfélre, hogy szinte magától mondja ki a vágyott IGEN-t. A meggyőzés erejét Attila zseniálisan, gyakorlati példákkal és tűpontos adatokkal alátámasztva szemléltette, ami azonnal megadta a nap szakmai alaphangját. 

A különféle helyszínek között próbáltam úgy lavírozni, hogy az előadások és a panelbeszélgetések egészséges egyensúlyban legyenek. Utóbbi műfajt személy szerint azért kedvelem jobban, mert sokkal kötetlenebb, a résztvevők saját tapasztalataik és ütköztetett érveik révén teszik igazán élővé és informatívvá a diskurzust. A paletta rendkívül vegyes volt a sikeres cégvezetőktől kezdve a top influenszerekig. Mivel az MIfoto.hu elsősorban IT és technológiai vonalon érdekelt, és engem is mélyen foglalkoztat, hogyan alkalmazzák a piacvezetők a mesterséges intelligenciát, egyértelmű volt, hogy az IT és a Sales fest színpadok között fogok ingázni. 

A legtöbb beszélgetés azonban rávilágított egy fájó igazságra, amit eddig is sejtettünk: hazánkban a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása mind vállalati, mind vállalkozói szinten elkeserítően alacsony. 

A szakértők szerint ennek két fő oka van:

1. Az AI SLOP (generált szemét) miatti ellenállás: A közösségi médiát elárasztó, értéktelen AI-tartalmak miatt a piac egy része alapból elutasítóvá vált a technológiával szemben.
2. Generációs szakadék a vezetésben: A hazai felsővezetők jelentős része az 50+ korosztályból kerül ki, ahol az operatív MI-eszközök napi szintű integrációja egyszerűen még nem napirendi kérdés.

Szomorú volt hallani, hogy a modern technológiát beemelő cégek többsége is vagy sehogy, hibásan, vagy teljesen stratégia nélkül használja ezeket a rendszereket.

A digitális fáradtság csapdája:
Amikor a technológia nem felszabadít, hanem lemerít

Bár az MI elvileg a manuális terhek levételéről, az emberi munkaerő felszabadításáról szólna, szinte kivétel nélkül minden előadáson és beszélgetésen kibukott a technológiai váltás árnyoldala is. A rosszul, felülről kényszerített módon bevezetett automatizáció miatt sok kisebb cégnél és vállalkozásnál jelenleg gyakran több munka hárul a dolgozókra, mint a hagyományos rendszerek idején.

Az esemény egyik legfontosabb, húsbavágó előadása pont arról értekezett, hogy ez a fajta kaotikus, kapkodó digitális átállás és a folyamatos, feszült online készenlét mennyire súlyosan káros az emberi egészségre. Mivel a cégek mögül hiányzik a megfelelő szakértelem és a pontos folyamattervezés, a munkavállalóknak kell folyamatosan, manuálisan korrigálniuk az automatizált rendszerek hibáit. Ez a fajta állandó, feszült monitor előtti figyelem és a kognitív túlterheltség rendkívül gyorsan az agy teljes kifáradásához, mentális kimerüléshez vezet. Hosszú távon így a szellemi frissesség fenntarthatatlanná válik, a munkavégzés abszolút eredménytelen lesz, a cég pedig a várt hatékonyság helyett belső krízisbe sodródik. Az AI tehát önmagában nem jelent megváltást, ha hiányzik mögüle a szakértelem, a stratégia és a legfontosabb tényező: az emberközpontú folyamattervezés.

Összefoglalva

Szubjektív gondolatok: 

A Business Fest 2026. tökéletesen rávilágított arra, hogy a technológiai fejlődés, és a piaci edukáció között hatalmas szakadék tátong Magyarországon. Míg a Sales és IT színpadokon zseniális elméleti megoldásokat és meggyőzési technikákat láthattunk, a vállalati valóság még mindig az AI SLOP-pal és a menedzsment ellenállásával küzd. A jövő azoké a cégeké, akik képesek az automatizációt úgy bevezetni, hogy az ne mentális kiégést, hanem valódi, mérhető hatékonyságot hozzon a mindennapokba.

Te milyen lépéseket tervezel tenni a saját munkafolyamataidban annak érdekében?

Hirdetés: