AI KÉP

A prompt rejtett. A megtekintéshez kérlek jelentkezz be, vagy regisztrálj díjmentesen.

Hirdetés:

AI KÉP

A mesterséges intelligencia (MI) és a képszerkesztő szoftverek terjedése radikálisan átalakították át a kreatív iparág egyes területeit. Ez az elemzés (talán) rávilágít arra, hogy mely hagyományos fotós, utómunka- és grafikai részpiacok szűntek már meg, alakultak át, vagy váltak teljesen automatizálttá az elmúlt években.

1. Fotográfia és digitális utómunka (Post-Production)

A. Körbevágás, maszkolás és háttéreltávolítás (Clipping Paths)

Hogyan váltotta ki az MI a kézi körbevágást?

• Korábban a webáruházak termékfotóinak manuális körbevágása (clipping path) önálló, rendkívül monoton és kiszervezett munka volt. Ez a munkafolyamat egy teljes grafikus munkáját követelte meg, aki pixelről pixelre haladva, manuálisan rajzolta körbe a tárgyak körvonalait többnyire az Adobe Photoshop toll (Pen Tool) eszközével. Egy bonyolultabb termék maszkolása akár 15-20 percet is igénybe vehetett a profiknak darabonként.
  // Magam is emlékszem, amikor grafikust bíztam meg ezzel, jól bele kellett nyúlnom a zsebembe (és nem a zsebkendőért) – a szerk.
• MA: Az olyan MI-alapú szoftverek, mint a Photoroom, a remove.bg, Canva…, vagy az Adobe Photoshop „Select Subject” (Tárgy kijelölése) algoritmusa ma másodpercek alatt, hajszálpontosan elvégzik ezt a feladatot. Ezek az algoritmusok képesek felismerni a mélységet, a finom részleteket (mint a hajszálak, állati szőr, vagy a félig áttetsző anyagok), és azonnal többrétegű maszkot hoznak létre, teljesen feleslegessé téve a manuális utómunkát. Ez természetesen a workflow-t tekintve pozitív, ugyanakkor -1 munkaterület, kevesebb bevétel az egyénnek.

B. Tömeges retusálás (High-Volume Retouching)

Kiváltható-e a portréretusálás mesterséges intelligenciával?

• A portré-, esküvői és iskolafotózásban dolgozó szabadúszó retusőrök hagyományos feladatait – mint a bőrhibák manuális javítása, a frequency separation, vagy a fények-árnyékok finomítása (dodge & burn) – az automatizáció szinte teljesen átvette. Ezen technikák manuális elsajátítása éveket (de minimum pár hónap szakember közreműködésével) igényelt, és egyetlen portré high-end retusálása, akár egy órát is igénybe vett.
• MA: Az Evoto, a Retouch4me és az ImagenAI (szinte) hiba nélkül tisztítják a bőrt, távolítják el a ruhák gyűrődéseit, pattanásokat, korrigálják a sminkhibákat és fehérítik a fogakat – mindezt a természetes bőrszerkezet és a pórusok tökéletes megtartásával- ahogy azt annak idején tanították. A fotósoknak ma már nem kell külső retusőröket fizetniük; az MI segítségével több száz portrét képesek konzisztens minőségben, batch (kötegelt) feldolgozással retusálni.

C. Képszelekció és válogatás (Photo Culling)

Hogyan gyorsítható az esküvői képek válogatása MI-vel?

• A rendezvény / sport- és esküvőfotósok korábban napokat töltöttek el a több ezer nyers (RAW) kép manuális szűrésével (jómagam is, aztán kialakítottam egy saját pontrendszert). Ez a szellemileg rendkívül fárasztó folyamat abból állt, hogy a fotósnak minden egyes képnél ellenőriznie kellett az élességet, a szereplők pislogását, az arckifejezéseket és a kompozíciós hibákat a megfelelő szelekció felállítása érdekében – régi emlékek felidézve, a szerk..
• MA: Az Aftershoot és a Narrative Select másodpercek alatt átvizsgálja a teljes fotókatalógust. Az algoritmusok azonnal felismerik a zárt szemeket, a bemozdulást, csoportosítják a szinte azonos beállításokat, és intelligens pontozási rendszer alapján kiválasztják a sorozat legjobb darabját, radikálisan lecsökkentve a fotósok adminisztratív terheit.

D. Felskálázás, zajszűrés, egyéb finomságok
(Upscaling & Noise Reduction)

Hogyan lehet rossz minőségű képeket MI-vel feljavítani?

• A régi családi archívumok retusálása, az elmosódott részletek helyreállítása és a zajos, extrém sötétben készült fotók megmentése korábban rendkívül komplex, kézi retusálást igénylő és gyakran komoly részletvesztéssel járó folyamat volt. A hagyományos matematikai alapú élesítés és zajszűrés gyakran „műanyag” hatásúvá tette a képeket.
• MA: A Topaz Gigapixel AI, a DeNoise AI, az Upscayl, vagy az Adobe Lightroom beépített neurális zajszűrője nem csupán elmossák a zajt, hanem képesek teljesen új, tűéles pixeleket generálni a környező textúra mintázata alapján. Ez a generatív felskálázás (supersampling) lehetővé teszi, hogy kis felbontású vagy rosszul exponált képekből elfogadható minőségű, némileg részletgazdag képet hozzunk létre.

***

2. Grafikai tervezés, stock piac és illusztráció

A. Stock fotók és egyszerűbb vektorgrafikák

Hogyan hat a generatív MI a stock fotók piacára?

• Az általános illusztrációk, prezentációs hátterek, reklámgrafikák és dekoratív stock fotók vásárlása (például a Shutterstock vagy Getty Images platformokon) drasztikusan visszaesett a marketingügynökségek és tartalomgyártók körében. A vállalkozások felismerték, hogy a stock fotók gyakran személytelenek, és nem illeszkednek tökéletesen az egyedi márkakoncepcióhoz.
• MA: A Midjourney, a GPT-Image 2, az Adobe Firefly, vagy bármely más képgeneráló lehetővé teszik a teljesen egyedi, márkára szabott és jogdíjmentes képek azonnali legenerálását egyszerű szöveges utasítások (promptok) alapján. Nincs többé szükség órákon át tartó keresgélésre az adatbázisokban; a felhasználó pontosan azt a vizuális tartalmat kapja meg, amit elképzelt, tetszőleges stílusban, méretarányban és felbontásban.

B. Storyboard és koncepciótervezés (Concept Art)

Hogyan készíthető storyboard MI segítségével?

• A reklámügynökségek, filmstúdiók és játékfejlesztő cégek korábban külön storyboard-művészeket és koncepciótervező illusztrátorokat alkalmaztak azért, hogy az ötleteket vizuálisan vázolják a tényleges gyártás megkezdése előtt. Ez a fázis korábban hetekig tartott, és komoly költségvetést emésztett fel a folyamatos vázlatkészítés és jóváhagyási körök miatt.
• MA: A kreatív igazgatók és producerek ma már közvetlenül, külső segítség nélkül generálnak cinematic minőségű jeleneteket, karakterterveket és hangulatképeket (moodboards) generatív modellek segítségével. Ez a változás drámai módon felgyorsította a pitch-folyamatokat, hiszen a megrendelő azonnal láthatja a végleges vizuális irányt, szinte valós időben a megbeszélések alatt.

C. 3D Mockup és csomagolástervezés

Hogyan lehet logót mockupra helyezni Photoshop nélkül?

• A 2D-s grafikák és logók sík felületekről fizikai tárgyakra – például üvegekre, dobozokra, szatyrokra vagy pólókra – való manuális ráillesztése bonyolult torzítási, perspektíva-beállítási és árnyékolási műveleteket igényelt Photoshopban, hogy a végeredmény realisztikusnak tűnjön.
• MA: Az Adobe Illustrator Mockup funkciója és a Recraft.ai, no és persze a kihagyhatatlan Canva automatikusan felismerik a képeken és fotókon látható tárgyak valódi 3D-s geometriáját. A szoftver egy – két  kattintással torzításmentesen, a tárgy görbületét, fénytöréseit és árnyékait figyelembe véve vetíti rá a vektorgrafikát a céltárgyra, teljesen kiváltva a hagyományos, időigényes mockup-készítési folyamatokat.

Összegzés / szubjektív gondolatok:

A mesterséges intelligencia nem a kreatív látásmódot, az egyedi történetmesélést vagy a művészi koncepciót, hanem a monoton, technikai végrehajtó munkát váltotta ki. Azok a szakemberek tudnak versenyképesek maradni a piacon, akik az MI-eszközöket nem ellenségként, hanem szupereffektív asszisztensként integrálják a napi munkafolyamataikba (workflows).

// Mit szólsz hozzá? Írd meg kommentbe.

Hirdetés:

AI KÉP

Hivatalosan is megnyitotta kapuit a DATALAND, a világ első fizikai, állandó jelleggel működő AI-művészeti múzeuma Los Angelesben, a Frank Gehry által tervezett The Grand LA komplexumban. Ahogy korábbi cikkünkben is említettük   Refik Anadol Studio által alapított, 25 000 nm alapterületű intézmény debütáló tárlata a Machine Dreams: Rainforest.

Az öt multiszenzoros galériát felölelő kiállítás motorja az open-source Large Nature Model (LNM), amely engedélyezett, etikus forrásból származó esőerdő- és környezeti adathalmazok (hangok, LiDAR szkennelések, éghajlati adatok) segítségével alakítja az információt valós időben változó digitális pigmentté, reagálva a látogatók fizikai jelenlétére.

Hirdetés:

Nem szükséges többé a generált képeket külső böngészős felületekről vagy ComfyUI-ból exportálni, mivel a piacvezető nyílt súlyú és felhős modellek nyers ereje közvetlenül a Photoshop rétegeken belül, natív ecsetekkel és maszkolással kombinálva használható.

A 2026. augusztus 2-án élesedő szabályozás miatt az európai piacra dolgozó stúdióknak kötelezően olyan pipeline-okat (pl. C2PA szabványt támogató modelleket) kell integrálniuk a munkafolyamataikba, amelyek automatikusan garantálják az AI-eredet detektálhatóságát, elkerülve a súlyos uniós szankciókat.

_forrás

A Bizottság pontosította, hogy míg a tisztán művészeti, vagy fikciós alkotások enyhébb jelölési kötelezettség alá esnek, addig a kereskedelmi és marketing-célú AI-generált képek (például hírességek digitális szimulációi) nem élveznek mentességet, és szigorúan fel kell tüntetni az AI-eredetet az átlagos digitális műveltségű közönség védelmében.

Ügynökségi kampányok tervezésekor a kreatívoknak élesen el kell választaniuk a hirdetési kreatívokat a művészeti projektektől, és a kereskedelmi anyagoknál explicit, látható jelölési QA (minőségellenőrzési) lépést kell beiktatniuk a leadás előtt.

_forrás

Sűrű volt a hét, két nagyszabású eseményre is meghívást kapott az MIfoto.hu. A Business Fest, ami 2026-ban is a Lágymányosi Campus területén kapott helyet a Forbes szervezésében, pontosan hozta azt a lüktetést, amit egy ekkora gazdasági és technológiai olvasztótégelytől elvár az ember. Az előadók névsorát még felsorolni is nehéz lenne, de elöljáróban annyit megjegyeznék, hogy a három épület, a három fő szakterület (HR fest, IT fest, Sales fest), valamint az egész napos panelbeszélgetések és szakmai előadások halmazában egyetlen opció nem létezett: az, hogy valaki ne kapjon kellő löketet és adatot vállalkozása jövőjének újragondolásához. 

A program idén is az „5 fesztivál, 1 nap” koncepcióra épült, és szinte minden releváns döntéshozói célcsoportot megszólított: cégvezetőket, HR-szakembereket, értékesítőket, marketingeseket és feltörekvő vállalkozókat. Tíznél is több színpadon zajlott egyszerre az élet. A szakmai programokon túl a rendezvény kiemelt fókuszt helyezett a kapcsolatépítésre, lehetőséget adva arra, hogy a résztvevők ne csak elméleti tudással, hanem értékes új partnerségekkel távozzanak. 

A széleskörű tudásmegosztást olyan neves szakemberek és döntéshozók garantálták, mint:

• Jelasity Radován (Erste Bank, elnök-vezérigazgató)
• Bábel Gabriella (Microsoft Magyarország, ügyvezető igazgató)
• Bod Péter Ákos (egyetemi tanár)
• Dávid-Barrett Tamás (viselkedéskutató)
• Jeremy Wang (BYD Europe, Regional Country Director)
• Balogh Péter (STRT, vezérigazgató), aki egy kőkemény panelbeszélgetés keretei között zárta a napot dr. Oszkó Péter (O3 Partners N.V.) és Dojcsák Dániel (ShiwaForce) társaságában.

Érkezés a Forbes-forgatagba és az „IGEN” művészete

Ahogy átestem a regisztrációs folyamaton, kicsit bambán meredve a távolba csak azt láttam, hogy a tömeg cikázik az épületek között. Ez már az első percekben előrevetítette, hogy hatalmas az érdeklődés. A beltéri nyüzsgés mellett a szabadban, a kajáldák hívogató illatfelhőjében szépen megbújt egy-két kültéri sátor is, köztük az MKIK bázisa.

A programtervet bújva az első utam a Sales fest szekcióhoz vezetett, ahol éppen Csák Attila (Senior Account Executive, Leadoo) tartott előadást. Itt a vásárlói döntések finom befolyásolása volt a téma: miként tudunk úgy hatni a potenciális ügyfélre, hogy szinte magától mondja ki a vágyott IGEN-t. A meggyőzés erejét Attila zseniálisan, gyakorlati példákkal és tűpontos adatokkal alátámasztva szemléltette, ami azonnal megadta a nap szakmai alaphangját. 

A különféle helyszínek között próbáltam úgy lavírozni, hogy az előadások és a panelbeszélgetések egészséges egyensúlyban legyenek. Utóbbi műfajt személy szerint azért kedvelem jobban, mert sokkal kötetlenebb, a résztvevők saját tapasztalataik és ütköztetett érveik révén teszik igazán élővé és informatívvá a diskurzust. A paletta rendkívül vegyes volt a sikeres cégvezetőktől kezdve a top influenszerekig. Mivel az MIfoto.hu elsősorban IT és technológiai vonalon érdekelt, és engem is mélyen foglalkoztat, hogyan alkalmazzák a piacvezetők a mesterséges intelligenciát, egyértelmű volt, hogy az IT és a Sales fest színpadok között fogok ingázni. 

A legtöbb beszélgetés azonban rávilágított egy fájó igazságra, amit eddig is sejtettünk: hazánkban a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása mind vállalati, mind vállalkozói szinten elkeserítően alacsony. 

A szakértők szerint ennek két fő oka van:

1. Az AI SLOP (generált szemét) miatti ellenállás: A közösségi médiát elárasztó, értéktelen AI-tartalmak miatt a piac egy része alapból elutasítóvá vált a technológiával szemben.
2. Generációs szakadék a vezetésben: A hazai felsővezetők jelentős része az 50+ korosztályból kerül ki, ahol az operatív MI-eszközök napi szintű integrációja egyszerűen még nem napirendi kérdés.

Szomorú volt hallani, hogy a modern technológiát beemelő cégek többsége is vagy sehogy, hibásan, vagy teljesen stratégia nélkül használja ezeket a rendszereket.

A digitális fáradtság csapdája:
Amikor a technológia nem felszabadít, hanem lemerít

Bár az MI elvileg a manuális terhek levételéről, az emberi munkaerő felszabadításáról szólna, szinte kivétel nélkül minden előadáson és beszélgetésen kibukott a technológiai váltás árnyoldala is. A rosszul, felülről kényszerített módon bevezetett automatizáció miatt sok kisebb cégnél és vállalkozásnál jelenleg gyakran több munka hárul a dolgozókra, mint a hagyományos rendszerek idején.

Az esemény egyik legfontosabb, húsbavágó előadása pont arról értekezett, hogy ez a fajta kaotikus, kapkodó digitális átállás és a folyamatos, feszült online készenlét mennyire súlyosan káros az emberi egészségre. Mivel a cégek mögül hiányzik a megfelelő szakértelem és a pontos folyamattervezés, a munkavállalóknak kell folyamatosan, manuálisan korrigálniuk az automatizált rendszerek hibáit. Ez a fajta állandó, feszült monitor előtti figyelem és a kognitív túlterheltség rendkívül gyorsan az agy teljes kifáradásához, mentális kimerüléshez vezet. Hosszú távon így a szellemi frissesség fenntarthatatlanná válik, a munkavégzés abszolút eredménytelen lesz, a cég pedig a várt hatékonyság helyett belső krízisbe sodródik. Az AI tehát önmagában nem jelent megváltást, ha hiányzik mögüle a szakértelem, a stratégia és a legfontosabb tényező: az emberközpontú folyamattervezés.

Összefoglalva

Szubjektív gondolatok: 

A Business Fest 2026. tökéletesen rávilágított arra, hogy a technológiai fejlődés, és a piaci edukáció között hatalmas szakadék tátong Magyarországon. Míg a Sales és IT színpadokon zseniális elméleti megoldásokat és meggyőzési technikákat láthattunk, a vállalati valóság még mindig az AI SLOP-pal és a menedzsment ellenállásával küzd. A jövő azoké a cégeké, akik képesek az automatizációt úgy bevezetni, hogy az ne mentális kiégést, hanem valódi, mérhető hatékonyságot hozzon a mindennapokba.

Te milyen lépéseket tervezel tenni a saját munkafolyamataidban annak érdekében?

Hirdetés:

AI KÉP

A prompt rejtett. A megtekintéshez kérlek jelentkezz be, vagy regisztrálj díjmentesen.

Hirdetés:

Idén immár 16. alkalommal került megrendezésre Budapesten az Infoparlament esemény, ahol arra keresték a választ több témát érintő kerekasztal beszélgetésben, hogy a Mesterséges Intelligencia (AI) és a társadalom jelenlegi és jövőbeni viszonya miképpen formálhatja mindennapjainkat, érintve akár az egészségügyet, a tanulást, vagy a magunkról megosztott adatok tekintetében. 

Infoparlament összefoglaló  – Magyar Zene Háza –  2026. június 9.

Az egész napos rendezvényen több témát is érintettek, így a látogatók egy átfogó képet kaphattak a saját területükön elismert szakemberektől. A kerekasztal beszélgetések során minden meghívott a saját gondolatait ütköztette a vitapartnerrel arról, hogy szerinte az AI miként avatkozik be, vagy épp segíti a munkánkat, és ez miként hat majd a jövőben mind a szakmára, mind az egyénre. 

***

Az első blokkban (Virtuális függőségek. Platformszabályozás és védelem a jövő generációjának) Zacher Gábor toxikológus és Kömlődi Ferenc jövőkutató ütköztette gondolatait, de kétségtelen, hogy ezt a részt Zacher úr vitte a maga (néha fanyar) humorával, ám vitathatatlanul mosolyt csalva a nézők arcára poénjaival. Megszólalásaiban erősen, de igencsak valóságosan jelezte, hogy társadalmunkra egyre inkább jellemző az “agyrohadás”, ami a tömegesen ránk zúduló (a Social oldalak miatti) alacsony minőségű és értékű szenny tartalmak miatt alakul ki, és már most érezhető a hatása nem csak a Z generációban, hanem bizony a felnőttek körében is. Az AI miatt egyre kevesebbet használjuk az agyunkat, mert az mindent megold helyettünk, csak beszélgetnünk kell vele. A fiatalok a tanulásban is előszeretettel használják, és így a tanulás folyamata is átalakul. Kemény szavakkal, ám néhol humoros gondolatokat beillesztve emlékeztetett minket a kor nagy hype-ja által okozott problémákra, és gondolatait azzal zárta, hogy végső soron “rajtunk múlik, hogy mikor hagyjuk abba a végtelen görgetést…” – utalva ezzel az AI slop általi információs és vizuális szemétre. 

A következő szekcióban a technológia iránt érdeklődők fürödhettek az adatok tengerében.

Kényelem vagy kiszolgáltatottság? Biztonság és innováció egyensúlya: a digitális jólét ára címmel Pintér Róbert egyetemi docens és Czakó Ferenc fizikus, stratégiai tanácsadó vitt minket nézőket bele abba, hogy a mérhetetlen mennyiségű adat ami körülvesz, és amit megadunk saját kényelmünk érdekében a különféle AI modelleknek és platformoknak kiberbiztonsági szempontból mennyire aggályos. Sokszor vagy azért, mert bizonyos funkciók eléréséhez kényszerítenek minket a tech cégek, vagy bizonyos esetekben azért, mert nincs meg a kellő ismeretünk 1-1 ai alapú modell működéséről, (arról, hogy adatainkat miként kezeli), és a tudatlanság ködé veszve adjuk meg a legtitkosabb (javarészt személyes, orvosi, és egyéb) adatainkat. Ezeket pedig szépen a rendszer tárolja, tanul belőle, és majd évek múlva fog nekünk szép ajánlatokat dobálni, miközben Te már emlékezni sem fogsz, hogy miket adtál meg. Pont ezekért is jók az ilyen beszélgetések, hiszen szakemberek által alátámasztott adatokkal hívják fel a figyelmünket a veszélyekre.

Nagyon érdekes volt az a tény (vagy inkább adat), hogy / természetesen / Amerikában az egyre nagyobb energiafogyasztás, amit többek között az AI használat megkövetel mennyire hatalmas és felfoghatatlan számokat generál. Példának okáért a szemmel is jól látható 1 db  adatközpont energiafogyasztása éves szinten közel 3-4 GW, ami a hazai PAKS áramtermelését figyelembe véve is közel 2x mennyiség.
A számokon túl az is érdekes, hogy mind hazai, mind (jellemzően európai) szinten a cégvezetők 65 év felettiek, ami pontosan rámutat arra, hogy miért ilyen alacsony hazai tekintetben is az AI iránti nyitottság céges szinten. 

Ez csak pár szám, pár adat azokból, amik tökéletesen megmutatják azt az Európára jellemző lemaradást, ami mai napig jelen van (az AI területén különösen), ez pedig gazdasági szempontból is hátrányos nekünk. 

A panelbeszélgetés vége felé haladva a következő téma a marketing-oktatás-figyelem körében zajlott. Setényi László tanuláskutató és a fiatalok körében jól ismert dr. Tóth Máté (Tibi atya alapító) között esetenként igen ádáz szócsata alakult ki elsősorban az oktatás terén. Míg Máté inkább a modern tanítást támogatja, addig László bár bizonyos részeken egyetért (inkább az oktatás minőségén kell javítani, mintsem a technikáján), ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a mai gyerekek – z generációs egyetemisták és már az alfa generáció is egy teljesen új íven létezik és fogadja be az információkat, ezáltal a figyelmük is sokkal rövidebb ideig tud 1 témára összpontosítani, sokkal több inger éri őket, mint annak idején minket, sokkal gyorsabban is döntenek egyes dolgokban. Ugyanakkor azt is látni kell (mondták), hogy sajnos de a felnövő társadalom kevésbé lesz olyan értelmiségi szinten, mint a 19. század derekán. Az agyunkat sokkal kevésbé vesszük igénybe egyes esetekben, témákban, területeken, így azok egy idő után elsorvadhatnak – ezt Zacher Gábor is említette. 

Kemény szavak és mondhatjuk, hogy erősek is, de van benne némi igazságtartalom.  

Számomra ezek a kerekasztal beszélgetések nagyon inspirálóak és sok esetben rávilágítanak arra a kijózanító tényre, hogy az általunk kialakított újfajta tér, és technológia (merthogy nem önmagától fejlődött ki az évezredek alatt) milyen hatalmas lehetőségeket és egyben károkat is okoz nemzetgazdasági, és emberi oldalon egyaránt, mennyire növeli meg a társadalmi különbségeket (aki használja az AI-t és aki nem), és van hatással egyénekre, családokra, vállalkozásokra jó és rossz értelemben egyaránt. 

Megtagadni nem tudjuk, de érdemes mihamarabb alkalmazkodni a kialakult helyzethez és azt a saját javunkra fordítani, ha kell új készségek megtanulásával. Attól, mert nem veszünk tudomást a létezéséről és taszítjuk magunktól az MI adta lehetőségeket, csak és kizárólag magunk alatt vágjuk a töredező fát.

Én az egész napi panelbeszélgetésből (a szerk.) azt vittem haza, hogy tanuljuk meg helyesen és a helyén kezelni a technológia vívmányait, de ugyanakkor ne feledkezzünk meg saját magunkról sem, a saját intelligenciánkról, amire szükségünk van ahhoz, hogy emberek maradhassunk a gépek között.

Neked mi a véleményed erről? Írd meg kommentben.