AI KÉP

A mesterséges intelligencia nem váltja ki a tudatos vizuális gondolkodást, a precíz kompozíciót és az arányérzéket – sőt, éppen ezek teszik igazán kiemelkedővé az alkotásokat. Erre a legjobb bizonyíték Bereczki Nóra sikere, aki a REVE $100K Contest nemzetközi AI-képalkotó versenyen több mint 52 000 pályamű közül hozta el az első helyet és a 100 000 dolláros fődíjat.

Nóra nem csupán egy jól sikerült promptsorozatnak köszönheti az elismerést: fotográfusi háttere, több mint 15 éves marketingtapasztalata és a robottudományok terén szerzett globális látásmódja mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Dolce Impossible sorozat ne csak steril képek gyűjteménye, hanem valódi, érzelmeket kiváltó vizuális történetmesélés legyen. Az alábbi exkluzív interjúban, amit az MIfoto.hu – nak adott Nóra az alapokról, az AI-hoz való eszközközpontú hozzáállásról, és a nemzetközi győzelem kulisszatitkairól beszélgettünk – érintve természetesen a versenyt is.

– Marketingtanácsadóból lettél nemzetközi díjas AI-alkotó. Mik voltak azok a legfontosabb szakmai, vagy személyes fordulópontok, amelyek ezen az úton a generatív vizuális művészet felé tereltek, és hogyan formálta át ez a háttér a képi gondolkodásodat?

Azt szoktam mondani, hogy bár sokan az AI miatt ismertek meg, valójában a vizuális gondolkodásom jóval korábban kezdődött. Közel húsz éve fotózom (analóg és digitális technikával egyaránt), és ez a mai napig alapvetően meghatározza azt, ahogyan képeket alkotok. A kompozíció, a fények, a perspektíva vagy a történetmesélés számomra nem az AI-val kezdődött, hanem a fényképezőgéppel.

Emellett több mint 15 éve dolgozom marketingterületen, ügynökségi és vállalati oldalon is, legutóbb egy nemzetközi robotikai vállalat globális marketingvezetőjeként. Ez a háttér megtanított stratégiailag gondolkodni, vizuális történeteket építeni, és mindig azt keresni, hogyan lehet egyetlen képpel vagy kampánnyal erős üzenetet átadni.

Amikor megjelentek a generatív AI-eszközök, nem egy teljesen új műfajként tekintettem rájuk, hanem egy új kreatív eszközre. Ugyanazokat a fotográfiai alapelveket kezdtem alkalmazni, amelyeket évek óta használok: a kompozíciót, a fényeket, a kameraállást vagy éppen a negatív tér tudatos használatát.

– Nyilatkoztad, hogy számodra az AI nem alkotótárs, hanem csupán egy digitális eszköz. Mit jelent ez a gyakorlatban a mindennapi alkotói folyamatodban, és hogyan látod az emberi képi gondolkodás, illetve a klasszikus fotográfiai szabályok szerepét egy ilyen nagy presztízsű AI-verseny tükrében?

Számomra minden alkotás egy ötlettel kezdődik. Először megszületik a fejemben a történet, a hangulat és a vizuális koncepció, és csak ezután választom ki azt az eszközt, amellyel ezt a lehető legjobban meg tudom valósítani.

Ezért tekintek az AI-ra elsősorban egy kreatív digitális eszközként. Óriási lehetőségeket nyit meg, de az art direction, a történetmesélés, a kreatív döntések és a vizuális koncepció továbbra is az ember feladata. Számomra nem az a kérdés, hogy az AI mit tud létrehozni, hanem az, hogy képes vagyok-e a fejemben lévő víziót úgy megvalósítani, hogy közben végig megőrizzem a kreatív kontrollt.

Ebben a fotográfiai hátterem nagyon sokat segít. A klasszikus fotográfia szabályai, például a kompozíció, a harmadolás (Rule of Thirds), az aranymetszés, a fények, a színelmélet, a perspektíva, vagy a negatív tér tudatos használata – ugyanúgy érvényesek egy AI-val készült képnél is. Ezek nem technológiai szabályok, hanem vizuális alapelvek, amelyek segítenek abban, hogy egy kép természetesnek, kiegyensúlyozottnak és hitelesnek hasson.

Úgy gondolom, hogy ahogy az AI-eszközök egyre fejlettebbé válnak, egyre nagyobb értéke lesz azoknak a készségeknek, amelyeket nem a technológia ad: a vizuális gondolkodásnak, az art directionnek, a történetmesélésnek és a jó ízlésnek. Ezek azok a területek, ahol továbbra is az ember hozza a legfontosabb kreatív döntéseket.

– Régóta kísérletezel generatív AI-eszközökkel. Miben változott az AI-hoz való viszonyod az első kísérletek óta, és ez a tapasztalat hogyan hatott a legutóbbi, REVE -vel létrehozott munkáidra?

Jól emlékszem arra az első AI-képre, amire azt mondtam, hogy „na, ez már tényleg jó”. Ha jól emlékszem, 2022-ben készült Midjourney-vel, és egy űrhajóst ábrázolt, aki egy almát tart a kezében. Számomra ez volt az a pillanat, amikor először éreztem, hogy ezek az eszközök valóban komoly kreatív lehetőségeket rejtenek.

Az első időszakban rengeteget kísérleteztem az eszközökkel, kíváncsi voltam, mire képes, hol vannak a határai, és hogyan lehet vele minél jobb eredményeket elérni. Ma már sokkal inkább az foglalkoztat, hogy milyen történetet szeretnék elmesélni. A technológia számomra háttérbe került, a vizuális koncepció került előtérbe. Ettől függetlenül persze követem az új fejlesztéseket, és rengeteget tesztelek továbbra is.

Ez a gondolkodás a Dolce Impossible sorozatban is meghatározó volt. Az volt a célom, hogy olyan képeket hozzak létre, amelyek önmagukban is működnek vizuálisan és érzelmileg. Olyan képeket szerettem volna készíteni, amelyek akkor is érdekesek lennének, ha a néző nem tudná, hogy AI segítségével készültek. Az AI-eszközök folyamatosan fejlődnek, de a jó ötlet, az erős koncepció és a történetmesélés hosszú távon sokkal maradandóbb értéket képvisel.

– Milyen képgeneráló modelleket használsz, és melyik az, ami számodra a legjobb eredményt adja a kreativitásod felszínre hozásában?

Szeretek folyamatosan kísérletezni az új modellekkel, ezért nem ragaszkodom egyetlen eszközhöz. Számomra nincs univerzálisan „legjobb” képgeneráló modell. Sokkal fontosabb, hogy egy adott eszköz mennyire támogatja azt a kreatív víziót, amit szeretnék megvalósítani.

– A győztes Dolce Impossible sorozatod a mediterrán nyaralások ismerős, felhőtlen világát idézi, miközben minden képen megjelenik egy szürreális, „lehetetlen” részlet. Hogyan született meg ez a koncepció, miért volt fontos számodra a hihetőség, és az abszurd egyensúlya, és milyen történetet szerettél volna elmesélni ezzel az anyaggal?

Mindig is vonzottak azok a képek, amelyek első pillantásra teljesen hétköznapinak tűnnek, majd néhány másodperc múlva rájövünk, hogy valami mégsem stimmel. Ezt az élményt szerettem volna megteremteni a Dolce Impossible sorozatban.

A mediterrán nyár számomra egy szinte univerzális vizuális élmény. A tengerpart, a csíkos napernyők, a nyári napsütés olyan emlékek, amelyekhez nagyon sokan tudnak kapcsolódni. Olyan jeleneteket szerettem volna alkotni, amelyek ismerősnek érződnek, mintha akár a saját nyaralásunkon készültek volna.

Ehhez társítottam minden képen egyetlen lehetetlen vagy abszurd elemet. Fontos volt számomra, hogy csak egy ilyen részlet jelenjen meg, miközben minden más teljesen hihető marad. Úgy éreztem, ettől a néző először elfogadja a képet valóságként, majd egy második pillantásra elkezdi keresni, hogy mi az, ami kizökkenti ebből az élményből. Azt hiszem, ez volt a sorozat legfontosabb gondolata: a fantázia és a valóság közötti határ nem élesen húzódik, hanem néha csak egyetlen apró részleten múlik.

– A REVE kifejezetten erős a promptok pontos követésében és a fotorealisztikus textúrákban. Miben más ezzel a platformmal dolgozni, mint a többi ismert képalkotó modellel, és milyen konkrét technikai workflow-t építettél ki a versenyanyag elkészítéséhez?

Ez volt az első komoly projektem a Reve-vel, így egyszerre jelentett tanulási folyamatot és kreatív kihívást. Az első benyomásom nagyon pozitív volt: a felület intuitív, könnyen használható, így gyorsan az alkotásra tudtam koncentrálni.

A Reve-nek erős a természetes nyelv megértése, jól értelmezi a részletesen megfogalmazott instrukciókat. A workflow-m minden képnél hasonló volt. Először fejben megterveztem a jelenetet: a történetet, a kompozíciót, a kameraállást és azt az egyetlen lehetetlen elemet, amelyre az egész kép épült. Ezután ezt próbáltam szövegesen a lehető legpontosabban megfogalmazni, majd egy hosszabb iterációs folyamat következett.

– A versenyen pontosan tíz képből álló, egységes anyagot kellett benyújtani, ahol a zsűri a vizuális konzisztenciát, a technikai minőséget és a részleteket vizsgálta. Hogyan építetted fel, válogattad össze és finomítottad a képeket, hogy a tíz különálló alkotás egyetlen harmonikus és steril hatásoktól mentes szetté álljon össze?

Számomra fontos volt, hogy a képek együtt is elmeséljenek egy történetet, és egységes vizuális világot alkossanak. Még a generálás előtt felállítottam néhány alapvető kreatív szabályt. A sorozat minden képe mediterrán nyári hangulatot idézzen, dokumentarista stílusban készüljön, természetes fényekkel és hiteles környezettel. Emellett minden képen egyetlen lehetetlen vagy abszurd elem jelenjen meg. Ez a szabály végig biztosította a sorozat konzisztenciáját.

Tudatosan figyeltem arra, hogy a képek hasonló vizuális ritmust kövessenek: sok negatív térrel, természetes perspektívával és kiegyensúlyozott kompozícióval. Több képnél alkalmaztam a harmadolási szabályt, hogy a sorozat egységes vizuális nyelvet beszéljen.

Sok időt töltöttem az iterációval és a finomhangolással. Nemcsak azt néztem, hogy egy-egy kép önmagában jól működik-e, hanem folyamatosan egymás mellé tettem őket. Ha egy kép túlságosan kilógott hangulatban, színvilágban vagy kompozícióban, inkább újrageneráltam vagy tovább finomítottam.

– A REVE $100K Contestre több mint 52 000 pályamű érkezett a világ minden tájáról, a nemzetközi zsűri mégis a te anyagodat választotta a legjobbnak. Hogyan emlékszel vissza arra a pillanatra, amikor kiderült, hogy te hoztad el az 1. helyet és a 100 000 dolláros fődíjat?

Párszor biztosan el kellett olvasnom az e-mailt, mire tényleg elhittem, hogy jól értem.

Amikor tudatosult bennem, hogy valóban én nyertem, egyszerre éreztem hatalmas örömöt és hálát. Természetesen a fődíj óriási elismerés, emellett pedig különösen sokat jelent számomra az a szakmai visszajelzés, hogy egy ilyen rangos nemzetközi zsűri értékelte azt a vizuális gondolkodást és kreatív szemléletet, amelyet évek óta igyekszem következetesen képviselni.

– Mit üzennél azoknak a magyar AI-művészeknek, akik még kísérleteznek, de céljuk, hogy egyszer egy akkora globális megmérettetésen is helytálljanak, mint a REVE $100K Contest?

A legfontosabb tanácsom az lenne, hogy ne csak az AI-eszközöket tanulják, hanem a vizuális gondolkodást is. Érdemes sokat fotózni, filmeket nézni, festészetet tanulmányozni, megérteni a kompozíciót, a fényeket és a történetmesélést. Ezek azok az alapok, amelyek hosszú távon is értéket jelentenek, függetlenül attól, hogy éppen melyik AI-modell a legjobb.

A másik, hogy ne féljenek megmutatni a munkáikat nemzetközi szinten sem. Könnyű azt gondolni, hogy ezek a versenyek elérhetetlenek, pedig a kreativitásnak nincs földrajzi határa. Egy jó ötlet, egy következetesen végiggondolt koncepció és sok kitartó munka bárhonnan versenyképes lehet.

És talán még egy gondolat: szerintem érdemes olyan projekteken dolgozni, amelyek személyesen is izgatnak bennünket. A Dolce Impossible sem azért készült, mert egy versenyre „optimális” témát kerestem, hanem azért, mert kíváncsi voltam arra, hogyan lehet a hétköznapi valóságot egyetlen apró, lehetetlen részlettel teljesen új szemszögből megmutatni. Úgy gondolom, hogy a legerősebb munkák mindig valódi kíváncsiságból és alkotói örömből születnek.

// Ha neked kellene elkészítened egy 10 képes sorozatot egy nemzetközi AI-versenyre, mi lenne a te „lehetetlen” témád? Dobj be egy jó ötletet a kommentmezőbe!

Bio: Bereczki Nóra marketingszakértő, és fotográfus. Gyermekkora óta foglalkozik fotózással, analóg és digitális technikákkal egyaránt, fotográfus végzettséggel rendelkezik, és számos fotós projekten dolgozott az évek során. Több mint 15 éves marketingtapasztalattal a háta mögött dolgozott ügynökségi és ügyféloldalon egyaránt, az utóbbi években pedig a robotika és ipari automatizáció területén globális marketingvezetőként tevékenykedett.

Az elmúlt öt évben elmélyedt a generatív mesterséges intelligencia alapú tartalomkészítés világában. AI-alapú rövidfilmjeit több nemzetközi filmfesztivál is díjazta, 2026-ban pedig megnyerte a REVE $100K Contest nemzetközi AI-képalkotó verseny fődíját Dolce Impossible című sorozatával. Jelenleg szabadúszóként marketingtanácsadással, AI-alapú tartalomgyártással és oktatással foglalkozik.

Szívből gratulálunk és nagyon büszkék vagyunk Nóra sikerére!

Hirdetés:

AI KÉP

Kína új bajnokot talált az MI‑versenyben: a DeepSeek nevű vállalatot, amely kevesebb mint két év alatt teljesen átírta a generatív AI gazdasági szabályait. A cég alapítója, Liang Wenfeng tudatosan kerüli a reflektorfényt, mégis Kína egyik legfontosabb technológiai stratégiai szereplőjévé vált.

Pénzügyi ugrás és stratégia

DeepSeek nemrég mintegy 7 milliárd dolláros tőkebevonást zárt 52 milliárdos értékelés mellett, és már tárgyalja a következő kört, amely 71 milliárdig tolhatja fel a cégértéket. A cél egyértelmű: akkora intézményi tőkéhez jutni, amellyel hosszú távon fenn tudják tartani az agresszív árversenyt az amerikai szereplőkkel szemben.

Hardverfüggetlenség és globális terjeszkedés

A Reuters szerint a DeepSeek már saját inferencia‑fókuszú ASIC chipen dolgozik, hogy csökkentse függőségét az Nvidia és a Huawei megoldásaitól. Eközben a Huawei már beépítette a DeepSeek modelleket felhőszolgáltatásaiba Afrika szubszaharai régiójában, ami jól mutatja a kínai nyílt, olcsó LLM‑ek exportstratégiáját.

Nyílt, olcsó modellek mint új standard

A Fortune adatai szerint a kínai open‑source modellek (Qwen, MiniMax, DeepSeek) már a világ nagy nyelvi modelleinek használatának mintegy egyharmadát adják, miközben 2024 végén még szinte láthatatlanok voltak. A startupok Sillicon Valley‑ben és Délkelet‑Ázsiában a transzparencia és a jelentősen alacsonyabb üzemeltetési költség miatt választják őket.

Miért kulcsfontosságú a DeepSeek a kínai AI‑stratégiában?

Mert Kína ezzel a céggel próbálja globális standarddá tenni a „nyílt és olcsó” MI‑modellt, ami közvetlen alternatívát kínál az amerikai, drágább, zártabb rendszerekkel szemben.

Mit jelent a saját ASIC chip fejlesztése a cég jövője szempontjából?

Ha sikerül, a DeepSeek nemcsak szoftverben, hanem hardverben is önállóbbá válik, csökkenti függőségét a külső beszállítóktól, és még agresszívebb árazást tud tartani világszinten.

_xataka

AI KÉP

Fontos dátumhoz közelítünk, 2026.08.02. véglegesen életbe lép az EU AI ACT, ami azt jelenti, hogy a türelmi időnek vége.
Az EU egy egységes ikonkészletet hozott létre, amelyet a generatív AI rendszerek használói alkalmazhatnak az AI által létrehozott, vagy manipulált tartalmak megjelölésére, hogy megfeleljenek az AI Act átláthatósági szabályainak, és erősítsék a közbizalmat. Node mit is jelent ez valójában?

Mit kell AI-ként megjelölni?
Az ikonok célja, hogy egyértelműen felismerjük, ha egy tartalom mesterségesen létrehozott vagy manipulált, különösen „deepfake” képek, hangok, videók esetén, amelyek valós személyeket, helyeket vagy eseményeket ábrázolnak, de hamisan tűntetnek fel részleteket.
Megjelölés szükséges továbbá olyan AI‑generált szövegnél, amelyet nem nézett át emberi szerkesztő, és senki nem vállal érte szerkesztői felelősséget.

Kivételek és enyhítések
Ha a deepfake tartalom egyértelműen művészi, kreatív, szatirikus vagy fikciós mű része, akkor csak olyan módon kell jelezni az AI‑használatot, amely nem rontja a mű élvezetét. Ez nem azt jelenti, hogy a „művészi”, vagy „kreatív” szó mögé bújva e megjelölési kötelezettség alól mentesülne a mű. A legjobb út, ha minden ai generált vagy ai által szerkesztett alkotásnál megjelöljük azt.

Nem kell külön megjelölni a tartalmat, ha a deepfake vagy AI‑szöveg használatát jogszabály kifejezetten engedi bűncselekmények felderítésére, megelőzésére vagy nyomozására, illetve ha az AI‑szöveget emberi szerkesztő felülvizsgálta és vállalja érte a felelősséget.

Az EU ikonok típusai
Az ikonok négy vizuális változatban (fekete, fehér, 50%-os átlátszóságú fekete és fehér) érhetők el SVG és PNG formátumban, szabadon letölthetően.
Három fő funkcionális ikon létezik: alap ikon AI‑tartalom jelölésére, „Fully AI‑Generated” ikon teljesen AI által létrehozott tartalomra, illetve „Partially AI‑Modified” ikon olyan anyagokra, ahol emberi tartalmat módosítottak AI‑val (például arc‑csere fotón, AI‑val berendezett lakásfotó, AI generált szöveg, emberi közreműködéssel).

Hogyan kell megjeleníteni az ikonokat?
Az ikonoknak jól láthatóan, zavaró fedőelemek nélkül, már az első találkozáskor meg kell jelenniük lehetőleg közvetlenül a tartalomba ágyazva, hogy megosztáskor vagy letöltéskor is láthatók maradjanak.
Ajánlott kiegészítő szöveges címkéket használni egyszerű, közérthető nyelven, valamint biztosítani az akadálymentességet.

Jogi és licencelési tudnivalók
Az ikonok használata önkéntes, de az AI Act 50. cikke szerinti átláthatósági kötelezettségek kötelezők, és önmagában az ikonok alkalmazása nem jelenti a jogszabályi megfelelés teljesítését.
Az ikonok szabadon felhasználhatók, attribúció nélkül, ugyanakkor a gyakorlati útmutatót aláírók kötelesek betartani az elhelyezési szabályokat; más felhasználók pedig nem tekinthetik pusztán az ikonok használatát a kódexhez való csatlakozás jelének.

_{digital-stategy.eu}

Használhatok saját, magyar ikonokat?

A Bizottság kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az EU‑ikonok „optional”, azaz önkéntesen használható eszközök, a kötelezettség viszont a tartalom megjelölésére vonatkozik, nem az ikon készletére.
A Code of Practice szerint az ikon mellett vagy helyett „equivalent labels or notices” is elfogadhatók, amennyiben megfelelnek a minimum dizájn‑elvárásoknak (jól látható, kontrasztos, az „AI” rövidítést vagy világos szöveget tartalmaz, érthető első ránézésre).

Mire figyelj a saját megoldásnál?

• Legyen világos, közérthető magyar szöveg: pl. „Ez a kép AI‑val készült”, „Ez a tartalom AI‑val módosított”

• Már az első találkozáskor legyen látható a jelölés (listanézet, poszt oldal, lightbox, stb.), ne csak eldugott helyen

• Gondoskodj akadálymentességről: alt szöveg, megfelelő méret és kontraszt, hogy képernyőolvasóval és gyengén látók számára is egyértelmű legyen

A te oldalad már felkészült erre? 

Hirdetés:

AI KÉP

AI világnap – július 16.

Bizony már ilyen is van, ráadásul nemzetközi szinten.
Node, mit is takar ez a nap, mitől más, mért jött létre?

A rövid válasz az, hogy azért lett, mert kell ennek is egy külön „világnap”. Hosszabban és tudományosabban pedig…

Az AI Világnapját (Artificial Intelligence Appreciation Day, magyarul „a mesterséges intelligencia megbecsülésének napja”) minden évben július 16-án ünneplik világszerte. Ezen a napon a mesterséges intelligencia (AI) fejlődését, hatását és társadalmi szerepét helyezzük előtérbe, miközben hangsúlyt kapnak az etikai szempontok és a felelős AI-fejlesztés kérdései is

Az AI Világnapját 2021-ben alapította az A.I. Heart LLC nevű vállalat. Az alapító célja az volt, hogy reflektorfénybe helyezze az AI technológiák emberiségre gyakorolt pozitív hatásait, ugyanakkor elősegítse a társadalmi párbeszédet az AI etikájáról.

Létrehozás célja:

• Hogy az AI-t még jobban elismerjék szerte a világban, legyen az a tudományban, technológiában, egészségügyben, oktatásban, vagy más területeken betöltött szerep.
• Az etikai és felelős AI-fejlesztés ügyének támogatása.
• Tudatosítás, hogy az AI már lassan a mindennapunk része, és aki kimarad, az bizony lemarad. lesz

Jelenleg még nem tekinthető ez a nap hivatalosan is elfogadottnak, DE az IRCAI (International Research Centre on Artificial Intelligence) és az UNESCO is dolgozik azon, hogy minél szélesebb körben elfogadott, hivatalos világnappá váljon az AI Világnapja.

AI KÉP

Hivatalosan is megnyitotta kapuit a DATALAND, a világ első fizikai, állandó jelleggel működő AI-művészeti múzeuma Los Angelesben, a Frank Gehry által tervezett The Grand LA komplexumban. Ahogy korábbi cikkünkben is említettük   Refik Anadol Studio által alapított, 25 000 nm alapterületű intézmény debütáló tárlata a Machine Dreams: Rainforest.

Az öt multiszenzoros galériát felölelő kiállítás motorja az open-source Large Nature Model (LNM), amely engedélyezett, etikus forrásból származó esőerdő- és környezeti adathalmazok (hangok, LiDAR szkennelések, éghajlati adatok) segítségével alakítja az információt valós időben változó digitális pigmentté, reagálva a látogatók fizikai jelenlétére.

Hirdetés:

AI KÉP

A Recraft V4.1 természetesebb fotórealisztikus képeket, jobb illusztrációt és tisztább vektoros eredményeket ígér rövid promptokkal is.

2026. május 14-én jelent meg a legújabb modell, ami háromféle „kiadásban” lett élesítve: a fő V4.1 modell, a V4.1 Vector verzió, és a V4.1 Utility. A  V4.1 fotórealisztikus képei „csendesebbek”, természetesebbek és kevésbé zajos hátterűek, különösen emberábrázolásnál és hétköznapi jeleneteknél mutatja meg tudását. Emellett azt állítják a készítők, hogy a modell rövid, tömör promptokból is jó esztétikai döntéseket hoz, anélkül hogy túl hosszú instrukciókra lenne szükség. Ez különösen azoknak lesz hasznos, akik még a promptolás tanuló fázisában vannak.

A  3D-s megjelenítés a finomabb gradienteket, valamint az illusztrációs és tipográfiai minőséget erősíti. A példák alapján a Recraft a saját modelljét Midjourney, GPT Image és Nano Banana modellekkel veti össze, és minden esetben azt állítja, hogy a V4.1 tisztább, használhatóbb és vizuálisan tudatosabb eredményt ad – mondjuk ez érthető ebben a kiélezett piaci versenyben, de azért ezt az állítást kezeljük a helyén (a szerk).

• A sima V4.1 a kreatívabb, kísérletezőbb modell, amely hangulattal, fénnyel és kompozícióval is játszik.
• A V4.1 Vector logókhoz, tipográfiához és illusztrációkhoz készült,
• míg a V4.1 Utility egyszerűbb, frontálisabb, kiszámíthatóbb képekhez ajánlott, például mockupokhoz vagy termékfotó jellegű feladatokhoz.

Recraft V4.1

Minden prompthoz saját nézőpontot ad. Kísérletezik a fénnyel, a hangulattal és a kompozícióval, ahogyan egy jó kreatív igazgató tenné, művészi önkifejezésre optimalizálva.

V4.1 Vektor

A V4.1 Vector olyan munkákhoz készült, ahol a szépség a vonalakban rejlik. A logók, a tipográfia és az illusztrációk mind olyan precizitással készülnek, hogy a kép inkább létrehozottnak, mint generáltnak tűnik majd. 

V4.1 Utility

Tisztaság, egyszerűség és kiszámíthatóság. Míg a fő V4.1 modell a szöggel, a fénnyel és a kompozícióval kísérletezik, a Utility a megvilágításra, az előre néző kompozícióra és az egyszerű jelenetekre összpontosít.

Ez a megfelelő eszköz, ha maketteken, termékfotókon vagy bármi máson dolgozol, ahol egy „nyugodt” export jobban tudja megmutatni a kép fő mondanivalóját, kevésbé a hangulatra fókuszálva. 

Hamarosan MI is teszteljük.

Te használod a modellt, mik a tapasztalatok? 

Írd meg kommentben. 

Hirdetés:

AI KÉP

A Freepik 2010-ben egyszerű grafikai forráskeresőként indult, majd 15 év alatt egy teljes körű, AI-alapú kreatív platformmá fejlődött – képgenerálással, videóval, 3D-vel és hanganyagokkal, több mint 250 millió stock állománnyal. A cég elérte a közel 1 millió előfizetőt, a 100 millió havi látogatót, és a 230 millió dolláros éves ismétlődő bevételt (ARR). Több, mint 290 vállalat – köztük a BBC, a Guess – használja napi szinten a platformot. Az Andreessen Horowitz a világ 11. legjobb generatív AI-webes vállalatának rangsorolta.

Miért a Magnific?

A névváltás nem csupán márkafrissítés –> a platform identitásváltást jelent. A Magnific célja, hogy a világszínvonalú kreatív produkciót elérhetővé tegye mindenki számára, aki rendelkezik kellő vizuális érzékkel és ambícióval – legyen az egyéni alkotó vagy nagyvállalati csapat.

Mi marad és mi változik?

Ami nem változik: az ízlés, az ítélőképesség és az emberi kreativitás szerepe. A technológia soha nem csinált önmagában nagyszerű munkát – csak az emberek kezében válik egyedi alkotássá. Ami viszont változik: a platform neve, arculata és stratégiai fókusza. Ma már egyetlen ember egy laptoppal olyan munkát végezhet el, amihez korábban stúdió és hatszámjegyű büdzsé kellett. Hogy ez az egyes szakmáknak mennyire jó, azt mindenki döntse el maga – a szerk.

Ki/Mi az a Magnific?

A Magnific AI egy spanyol AI startup volt, amelyet Javi López és Emilio Nicolás alapított Murciában. A termék – egy fejlett AI-alapú képfelskálázó, képjavító és képtranszformáló eszköz – szó szerint egyik napról a másikra vált virálissá: az indulást követő első 24 órában 30 000 ember iratkozott fel a várólistára, és hamarosan elérte a 725 000 regisztrált felhasználót – mindenféle fizetett reklám nélkül. A két alapítónak nem volt CEO-juk, az egész projektet kettesben építették fel.

Hogyan és mikor történt a felvásárlás?

A Freepik 2024 májusában felvásárolta a Magnific AI-t – ez volt a cég addigi legnagyobb akvizíciója. A vételár nyilvánosan nem lett közzétéve. Az üzlet azért esett a Freepikre, és nem a számos más érdeklődőre, mert a felek között kémia volt, és közös volt a jövőképük.

A felvásárlás feltételei:

• A Magnific független leányvállalatként működött tovább a Freepik égisze alatt

• Javi López és Emilio Nicolás alapítók a Freepikhez csatlakoztak, és folytatták AI-fejlesztési munkájukat

• A Freepik AI-innovációs csapatával (Freepik Labs, vezető: Omar Pera) szorosan együttműködtek

Ez egyébként egy hosszabb akvizíciós sorozat részét képezte: korábban a Freepik már megvette a Videvo-t, Iconfinder-t, Original Mockups-t és az EyeEm-et is.

Nem összekeverendő:

1. Magnific AI (startup, 2023) – Javi López és Emilio Nicolás spanyol AI-startupja, képfelskálázó/javító eszköz. Ezt vásárolta fel a Freepik 2024 májusában.

2. Magnific (a teljes Freepik cég új neve, 2026) – A Freepik 2026 áprilisában az egész vállalatát átnevezte „Magnific”-re, átvéve a felvásárolt startup erős brandnevét.

Ez egy klasszikus brand-konszolidációs stratégia a tech iparban:

Megveszik a virális, erős brandű startupot, integrálják a technológiáját, ha az új brand erősebbnek bizonyul, az anyacég felveszi azt a nevet.

www.magnific.com/blog/freepik-is-now-magnific/

Te használod a Freepik-et (Magnific-ot), és tapasztalsz e változást?

Írd meg kommentben.

Hirdetés:

AI KÉP

Hosszú időbe telt, de végre megjelent a Midjourney legújabb, userek által erősen betesztelt verziója. Mit tud ez a modell a korábbiakhoz képest? Mutatjuk.

• A HD mód háromszor gyorsabb és olcsóbb lett, így a V8.1-ben már ez működik alapértelmezett beállításként.

• Újra elérhetővé váltak az „Image prompt” (képalapú promptok) és az „Image weight” (képsúlyozás) funkciók.

• Megjelent az új „Prompt Shortener” eszköz a túlságosan hosszú promptok kezelésére.

• Frissítették a „Describe” funkciót, amely immár a V8 stílusához illeszkedő, részletesebb leírásokat ad a feltöltött képekre.

Ezek mellett:

A webes felületet is átalakították a megnövekedett generálási sebességhez igazodva, bevezetve a „Conversation módot” (folyamatos beszélgetéshez) és az áttekinthetőbb „Grid módot”. A beállítások egy praktikus oldalsávba (sidebar) kerültek, így azok állítása közben nem takarják ki a fő munkafelületet. A modell teljes mértékben visszafelé kompatibilis a V7-es személyre szabási (personalization) profilokkal, stílusreferenciákkal (sref) és moodboardokkal.

Az eddig is ismert --chaos, --weird, --exp és --raw paraméterek mellett bekerült a rendszerbe egy új --q 4 mód is, amely extra koherenciát biztosít a generált képeknél.

Megjegyzés: V8-as modellsorozatunk továbbra is csak az alpha.midjourney.com oldalon érhető el , és korai tesztelési fázisban van. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi V8.1 modell megfelelő működése esetén hamarosan inaktiválják a V8-as modellt, amely azt követően már az alfa oldalon sem lesz elérhető (logikus minek tartsák fenn).

// Neked mi volt a legutolsó generált képed a régi V7-es modellel?
Töltsd fel az adatlapodra prompttal együtt.

Hirdetés:

AI KÉP

Bizonyos Amerikából érkező pletyik szerint nagyon hamar érkezhet az OpenAI legújabb képgeneráló modellje a GPT Image 2. 

A modell natív 4K felbontást és tökéletesített, olvasható szövegmegjelenítést fog kínálni – erre mondjuk kíváncsiak vagyunk, mert eddig a magyar ékezetekkel „kivételt tettek”. Bizonyos kicsit túlzó állítások szerint ez a modell felülmúlja a Nano Banana Pro modellt fotórealizmus terén is. A fejlesztés felgyorsulásához hozzájárult, hogy a cég márciusban leállította a költséges Sora videógenerátort, így a felszabadult számítási kapacitást át tudták ide helyezni. A tesztelők szerint (nyilván nem elfogultak Sammel szemben) a modell felülmúlja a jelenlegi piaci sztenderdeket, hivatalos megjelenése pedig április-május folyamán várható.

AI KÉP

A DATALAND névre hallgató, a világ első, teljes egészében mesterséges intelligencia által generált művészetre fókuszáló múzeuma Refik Anadol médiaművész vezetésével nyílik meg hamarosan Los Angeles belvárosában, egy Frank Gehry által tervezett épületegyüttesben.

A DATALAND 5 galériában kínál multiszenzoros, immerszív élményt, ahol gépi „hallucinációk” vezetik végig a látogatót a természet adataiból épített világokon.
A múzeum alapja a Large Nature Model (LNM), egy nyílt forráskódú, természeti adatokra épülő AI-modell, amely Smithsonian, a londoni Természettudományi Múzeum és a Cornell Ornitológiai Labor adatkészleteit használja, többek között 250 ezer amazóniai madárdallal.
Az Infinity Room installáció tükrökkel borított térben adatmintákat vetít, és AI-generált illatokkal dolgozik; 12 illatot a Föld 16 esőerdejének adatai alapján fejlesztettek, parfümőrökkel együttműködve.
A DATALAND, Google Arts & Culture rezidenciaprogramot indít, ahol egyszerre három digitális alkotó dolgozhat hat hónapig, műveiket pedig a múzeum kiállítja, támogatva az AI-művészet még ritka intézményi jelenlétét.
A projekt hangsúlyozza a fenntarthatóságot: az LNM AI-kutatását Oregonban, teljes mértékben megújuló energiával működő szervereken végzik, Google-lal és NVIDIA-val együttműködésben monitorozva a környezeti terhelést.

További információ: https://dataland.art/

_Art&object