Az AI logó nem védett

A Taylor Wessing 2026. februári elemzése egy friss müncheni bírósági döntést ismertet, amely ismételten kimondta:

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak nem állnak szerzői jogi védelem alatt.

A konkrét perben három MI-vel alkotott logó esetében tagadták meg az oltalmat, mivel a bíróság szerint hiányzott belőlük a személyes emberi szellemi alkotótevékenység.​

A legfontosabb megállapítások

• Emberi alkotótevékenység hiánya: A szerzői jogi védelemhez elengedhetetlen egy ember önálló, kreatív döntése és hozzájárulása. Az adott ügyben az MI “kreatív alkotótársként”, nem pedig puszta eszközként funkcionált.​

• A promptolás önmagában nem elég: Sem a promptok hossza és összetettsége, sem a befektetett idő, az anyagi ráfordítás, vagy a minimális utólagos finomhangolás nem teremt szerzői jogot.​

• Közkincs (Public Domain) státusz: Szerzői jogi védelem hiányában az MI-vel generált képek és logók közkincsnek minősülnek, így azokat harmadik felek elvileg szabadon felhasználhatják.​

• Alternatív védelem: Bár a szerzői jog nem érvényesíthető, védjegy- vagy formatervezésiminta-oltalom (dizájn jog) továbbra is bejegyezhető, mivel ezeknél a megkülönböztető képesség a döntő tényező, nem pedig az alkotási folyamat milyensége. Fontos megemlíteni, hogy ezen állítás jogilag nem hivatkozható.​

• Nemzetközi összhang: A müncheni döntés illeszkedik az amerikai (pl. Zarya of the Dawn ügy), a cseh joggyakorlathoz, valamint ahhoz a szabadalmi jogi alapelvhez, hogy csak természetes személy lehet feltaláló.​

Gyakorlati tanács

Ha egy MI-vel támogatott munkára mégis szerzői jogot szeretnénk érvényesíteni, elengedhetetlen az érdemi emberi hozzájárulás pontos és ellenőrizhető dokumentálása. Érdemes rögzíteni a részletes munkafolyamatot, a köztes állapotokat és az utólagos, jelentős manuális szerkesztési fázisokat. Mindezt képi és szöveges formában.

Te mit gondolsz az esetről? 
Írd meg kommentben