Kié a kép? – [MI]-csoda dilemma

Az AI térnyerésével – és különös tekintettel a képgenerálásra – párhuzamosan egyre élesebben merülnek fel etikai kérdések, különösen a szerzői jogok és az eredetiség területén. Ahogy egyre nagyobb szeletet követel magának e terület, vélhetően úgy lesz majd egyre több és több (kisebb vagy nagyobb) vitás kérdés és szituáció is.

Az egyik központi kérdés: ki a szerzője egy AI által generált műalkotásnak?

• Az ember, aki a promptot írta?
• Az AI fejlesztője?
• Vagy maga az AI program / platform ?

Ez nem csak elméleti probléma – komoly jogi és gazdasági következményei is vannak.

Nézzük meg közelebbről a főbb etikai kérdéseket:

1. Szerzői jogok: Ha egy AI olyan képeket generál, amelyek hasonlítanak létező művészek stílusára, az sérti-e az eredeti művész jogait?
Mi a helyzet, ha az AI védett művekből “tanult”?

2. Eredetiség: Lehet-e egyáltalán “eredeti” egy AI által generált mű?
Vagy minden ilyen alkotás csupán meglévő művek újrakeverése?

3. Művészi érték: Hogyan értékeljük az AI művészetet az emberi alkotásokhoz képest?
Van-e különbség a kettő “értéke” között?

4. Átláthatóság: Kötelező-e feltüntetni, ha egy mű AI-generált?
Mi a helyzet, ha emberi utómunkával is kiegészül?

5. Adatvédelem: Milyen adatokat használhat fel egy AI a tanuláshoz?
Szükséges-e az érintettek beleegyezése?

Személyes véleményem szerint nincs egyszerű és egyértelmű válasz (MÉG) ezekre a kérdésekre, de tudomásom szerint az EU-ban már létrehoztak egy jogi szervezetet / egységet, ami ezzel fog foglalkozni. Jelenleg a jogi szabályozás nem tudja olyan gyorsan követni a fejlődést, mint amit az elmúlt 2-3 évben produkált a mesterséges intelligencia. A jogi passzusok kidolgozásához idő kell, és az sem segít a szakembereknek, hogy ezidáig még – szerencsére – nem volt olyan jogi eset, ami ezzel összefüggésbe hozható.

Néhány lehetséges megközelítés / szubjektíve /:

– Új szerzői jogi kategória létrehozása az AI-generált művekre.

– Az AI fejlesztők (és platformok) és felhasználók közötti felelősségmegosztás tisztázása.

– Átláthatósági irányelvek bevezetése, amelyek megkövetelik az AI használatának feltüntetését. Erre van már példa a Facebookon (MI megjelölés), de egyes eszközökön (lásd PC és Mac) még nem találkoztam vele, csak mobilon, ott is jól eldugva.

– Etikai kódexek kidolgozása az AI művészet területén.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a kérdések nem csak az AI művészetre vonatkoznak. Hasonló dilemmákkal szembesülünk más területeken is, ahol az AI kreatív munkát végez, például zeneszerzés, szövegírás, vagy akár az online marketing terén, ami MI-al készült.

Személyes tapasztalatom, hogy mindig legyünk átláthatóak az AI használatával kapcsolatban. Ha AI-generált képet készítünk, tüntessük fel azt egyértelműen. Ez nem csak etikus, de segít megőrizni a bizalmat is a közönségünkkel. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az AI csak egy eszköz. Az igazi kreativitás és művészi vízió továbbra is emberi tulajdonság. Az AI-t használó művészek nem kevésbé kreatívak – egyszerűen egy új, rendkívül hatékony eszközt használnak a víziójuk még jobb és gyorsabb megvalósításához. Az etikai kérdések megválaszolása kulcsfontosságú lesz az AI művészet jövője szempontjából. Ahogy a technológia fejlődik, valószínűleg új kérdések is felmerülnek majd.

Végül, ne felejtsük el, hogy az AI művészet, minden etikai kihívása ellenére, hihetetlen lehetőségeket kínál. Az előttünk álló kihívás az, hogy megtaláljuk a módját, hogyan aknázhatjuk ki ezeket a lehetőségeket etikus és felelősségteljes módon.

Ne feledd az AI csak egy eszköz, ami megcsinálja azt a feladatot, amire utasítást adtál neki, ennél fogva minden felelősség a tiéd, nem a gépezeté!

Csatlakozz díjmentesen az első magyar AI közösséghez!
Kattints IDE