írta: Práger Péter – Petyusz)

2025. június 4-e. Ezen a napon került megrendezésre az év egyik legnagyobb és eddigi talán legtöbb MI szakembert felvonultató rendezvénye az MI Expo, amire én is meghívást kaptam. Induló startupként számomra ez megtisztelő volt, örültem a meghívásnak. Node, milyen is volt maga a rendezvény? Fontos megemlítenem, hogy a következő sorok és a beszámoló szubjektív, saját élményeken alapulnak.

Az Mi Expo a Lurdy Házban került megrendezésre, két teremben. Az egyik a FUTURE elnevezést kapta, míg a mellette lévő a WORKSHOP terem volt. Az Mi Expón 20+ szakember vázolta fel röviden szakterülete múltbéli és hosszabban a közeljövőben várható AI fejlesztéseket a munkaerőpiactól kezdve, a folyamatvezérelt megoldások kusza hálóján át, egészen az AI ügynökökig. Ez utóbbi az esemény vége felé csúcsosodott ki W. Szabó Péter és Balogh Petya (cápa) prezentációjában.

A rendezvény létszámban is jól teljesített, a résztvevők száma közel 500 fő volt.

***

Az expót Kerek István nyitotta meg egy igen hatásos, a hallójáratokra is „pozitív” hatást gyakorló felkiáltással, aminek célja az éppen még álmoskás résztvevők felébresztése volt. Sikerült.

István a ChatGPT magyarul csoport vezetője, aki az antrét követően a ChatGPT (továbbiakban GPT) segítségével üdvözölte a közönséget, bemutatván, hogy képes élőben is az interakcióra – mármint a program.

István és a többi előadó is mind rávilágított arra, hogy az AI megkerülhetetlen, és ha akarjuk, ha nem a közeljövőben az életünk része lesz. Sajnos az is jól látszik, hogy egyes szakmák lehet eltűnnek (elsősorban azok, amiket a mesterséges intelligencia gond nélkül tud helyettesíteni) – többek között a junior fejlesztők is nagy veszélyben vannak, éppúgy mint az adminisztrációs szakma képviselői, vagy a grafikusok, sőt bizonyos tekintetben a fotósok is. Igen, nekünk sem jók a kilátásaink, hiszen a képgenerátorok rohamos fejlődésével, és azzal, hogy egyre élethűbb fotókat generál (lásd tárgyfotók, portrék) feleslegessé válhatnak ezek a szolgáltatások, mivel nem lesz szükség drága fotósra, stúdió bérlésre, modellre…
Ugyanakkor van egy másik szeglete is a piacnak, ahol pedig (legalábbis ezt akarják hinni) segíti, kiegészíti a munkát az AI. Wolf Gábor a marketing guru is erről beszélt előadásában, ahol kiemelte, hogy a marketingesek jelenleg még leginkább content és social media anyagok gyártására használják a mesterséges intelligenciát, de ez vélhetően változni fog és egyre több területen fogja befürkészni magát a marketing szakmába (elég csak arra gondolni, hogy a GPT képes, akár egy egész marketing tervet elkészíteni személyre szabottan). Gábor igen jó vizuális elemekkel összerakott prezije is szemléltette ezt, hiszen a Midjourney és a különféle videógenerátorok kombinálásával és párosításával erős képi megjelenést alkothatunk, és a legszebb, hogy ezt úgy irányítjuk, ahogy mi szeretnénk, és ahogy a fantáziánk (és a józan ész) megengedi. Ebből következik az is, amit az elején említettem, hogy a grafikusok munkája egyfelől feleslegessé válhat, ez pedig mondanom sem kell, hogy gazdasági szempontból mit jelenthet – erre egyelőre még nincs kidolgozott megoldás.

Nem tehettem meg, hogy elhagyom a Future termet, mert Wolf Gábor után rögtön jött Dr. Vajda Viktor, aki már az elején rávilágított arra, hogy bár létezik az EU által megalkotott AI ACT jogi háttér a mesterséges intelligencia által generált tartalmak kordában tartására, de sem hazánkban, sem a többi tagállamban még nem tart ott a rendszer, hogy az maximálisan biztosítson védelmet. Már csak azért sem, mert a technológia mindig gyorsabban reagál a változásokra. Jó hír viszont, hogy hazai szinten is vannak törekvések, hivatalok, amik a törvényt igyekszenek betartatni. Érdekes előadás volt és bizakodó vagyok, hogy az AI ACT tovább fog erősödni a jog oltárán, és megvédje azt, amivel fenntartható a balance a gép és emberi alkotás között.

A nap hátralévő részében az előadók egyre inkább áttértek egyrészt az ember és az AI közti kapcsolatra – ha lehet ezt annak nevezni –, a robotokra, mint a jövő „kitartó munkatársai”, és az AI ügynökökre, amik egyre több feladatot fognak majd átvenni tőlünk.

Tiszavölgyi Péter rávilágított arra, hogy az AI munkaerőpiacon is nagy változásokat fog okozni, éppen ezért, aki most nem akarja magát továbbképezni (vagy teljesen elzárkózik előle, nem akar tudomást venni róla), ők sajnos a lemaradók táborát fogják erősíteni. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy ez akár növelheti a munkanélküliségi számokat is, amit csak úgy fogunk tudni kordában tartani, ha átképezzük az aktív dolgozókat az AI szakszerű használatára, ezzel tudjuk elérni azt, hogy megtarthassuk munkatársaink nagy részét. Továbbá az is látszik, hogy a nagyvállalatok egyre inkább térnek át egyes munkafolyamatok elvégzésénél az AI-ra. Sajnos egyelőre megjósolhatatlan a közeljövő e téren, de az tény, hogy „aki lemarad, az kimarad”.

Keleti Arthur előadása sem volt éppenséggel boldogsághormon. Ő is keményen rávilágított arra, hogy a közeljövőben a robotok még nagyobb szerepet fognak játszani (szerintem inkább a gyártásban és a logisztikában első körben – a szerk.), mivel egyre több olyan monoton feladatot fog átvenni, ahol az emberi munka helyettesíthető. Azt természetesen mondanom sem kell, hogy ez gazdaságilag mit jelenthet – visszautalva az előzőekre – hiszen ha kevesebb a foglalkoztatott, kevesebb a kereslet is, tehát a kínálati oldal is csökkenést mutathat majd. Magyarán, ha nincs ki megvegye, kinek gyártunk? (ok ez már kicsit apokaliptikus, de ki tudja mit rejteget 2040 környéke)?

Itt kicsit elszomorodtam és az AI már annyira nem volt szimpatikus, de végső soron mi magunk generáltuk ezt, mi „hoztuk létre” a 1950-es években, ami az elmúlt időszakban robbant be a köztudatba igazán.

Záró előadóként Balogh Petya vezetett be minket a jövőbe – legalábbis ami az AI-t illeti. Nagyon érdekes volt a prezi sok témát érintett. Ő is a jelenlegi helyzet felvázolásával kezdte, techguruként értelemszerűen többször is kitért az AI technológiai kérdéseire, mindezt érthetően elmagyarázva (ChatGPT, Huggingface, Deepseek) a publikumnak. Azt is jól átadta nekünk, hogy ma már nem nehéz (akár amatőrként is) egy kezdetleges programot megíratni AI segítségével, pár prompt megadásával. A jövőben nem csak az lesz a fontos, hogy jól promptoljunk (emlékezzünk csak arra, hogy a prompt engineering képesítés, amilyen gyorsan jött, úgy el is ment), hanem az, hogy jól ismerjük ügyfeleinket, az aktuális problémáit, és arra kínáljunk egy egyedi megoldást. Ez lesz a kulcsa a sikeres vállalkozásnak a jövőben. „Ember és AI küzd, ember és AI ellen” mondta Balogh Petya rávilágítva arra, hogy fel fog értékelődni a szakértelem, és az AI kapcsolata. Aki birtokában van szaktudásnak és az AI-t is megfelelően használja sokkal értékesebb lesz azoknál, akik „csak használják” azt, vagy épp jól tudnak promptot írni, de nem ismerik a szakma fortélyait.
Mégis van remény fotósként?
Ha csak ezt a mondatot teszem el magamnak, már megérte elmenni, de ennél jóval többet kaptam információkból.

Jövőre te se hagyd ki, a technológia rohamosan fejlődik, és neked is kell ehhez alkalmazkodnod, tudásodat gyarapítani, hogy a munkaerőpiacon értékes és keresett szakember lehess.

 

Fotók a rendezvényről. Credit: ©Práger Péter / MIfoto.hu